17.fejezet

-Áhh ezt el se hiszem az a lány akit szeretek igent mondott.-szinte majd kiugrott a bőréből.
-Szeretsz??.-kérdeztem vissza.
-Szeretlek.-mosolyogva csókolt meg.Senki nem mondott még ilyet nekem.Vagyis igen de nem így szinte minden kapcsolatom bizalmatlanságom állt amiből a végén megcsalás lett.
-Én is szeretlek.-olyan jó érzés volt a karjaiban lenni tudtam hogy mellette biztonságban vagyok.
De ez a pillanat se tartott sokáig hirtelen megcsörrent a telefonom.Chels.Róla teljesen elfelejtkeztem.
-Ne haragudj de ezt fel kell vennem.-láttam az arcán hogy nem nagyon örül ennek.
-Szia Chels.-szóltam bele  mosolyogva.
-Na végre már tudod hányszor kerestelek?Egész nap miattad aggódtam.Minek van az a telefon ha nem használod?.-hallottam a hangján hogy teljesen ki van borulva.
-Chels nyugi jól vagyok nincs semmi baj.Találkozzunk egy óra múlva a házunk előtt és mindent elmesélek.-nyugtattam meg.
-Oké.Akkor egy óra múlva nálatok.-halottam a hangján hogy kezdett kicsit megnyugodni.
Miután elköszöntünk szememmel Justin-t kerestem akit egy rajongó tábor állt körül.
Intézett felém egy olyan "segíts kérlek pillantást".
Amilyen gyorsan csak tudtam próbáltam befurakodni a tömegbe mivel kívülről ismertem a park minden zugát könnyebb volt.
-Gyere.-fogtam meg a kezét és kezdtünk el futni a kocsi fele.
De a rajongók mint a piócák úgy futottak utánunk.Amilyen gyorsan csak tudtunk beültünk a kocsiba és elhajtottunk.
Justin egész út alatt nem szólt hozzám.Mikor odaértünk a házunkhoz Justin leállította a motort és hátradőlt.
-Justin haragszol??.-kérdeztem feszülten.De semmi ugyan olyan feszülten ült mint eddig.
-Justin mi a baj??.-kérdeztem most már kétségbe esve.
-Hát jó.-szálltam ki a kocsiból és indultam befelé de félúton egy kar visszarántott.
-Sajnálom.Nem rád haragszok csak nem akartalak belekeverni ebbe az egészbe.Féltem attól hogy így eltávolodsz tőlem.Te vagy most a legfontosabb ember az életembe és nem akarlak elveszíteni.-láttam a szemébe az őszinteséget,féltést,aggódást.
-Justin.Ne is gondolj ilyenre soha nem hagynálak el főleg nem ezért így is elég zavaros az életem.-válaszoltam könnyekkel a szemembe.
-Szeretlek,Anna.És sajnálom hogy kiakadtam csak félek attól hogy el foglak veszíteni.-nézett mélyen a szemeimbe.
-Én is szeretlek Justin.Nagyon szeretlek.És nem hagynálak el egy ilyen miatt.Ez az életeddel jár és én ezt elfogadtam.-mosolyogtam rá.
-Köszönöm.-hajolt közelebb és mosolyogva megcsókolt.
Csókunkat az én drágalátos barátnőm Chels zavarta meg.
-Khmm.-köszörülte meg a torkát.
Amilyen gyorsan csak tudtunk szét ugrottunk.
-Szia Chels.-köszöntünk egyszerre Justinnal.
-Sziasztok.-mosolygott sejtelmesen.
-Menj be nyugodtan egy pillanat és megyek.-mosolyogtam rá.
Chels elindult befelé mi meg megint ketten maradtunk.Justin csak mosolygott ezen az egész helyzeten.
-Sajnálom,mennem kell megígértem neki.-biccentettem Chels félé.
-Persze.Megértem de szeretnék kérdezni valamit.Nem jönnél el velem ma este bowlingozni??.-mosolygott.
-De persze.-Vágtam rá szinte azonnal.
-Okéé.Akkor este 7-re érted jövök.
Miután elköszöntünk felszaladtam a szobámba.Még be se léptem az ajtón de Chels szinte rögtön letámadott.
-Tudni akarok minden kis részletet.-vigyorgott rám.
-Hát ma elmentünk ebédelni tök jól éreztük magunkat,ebéd után elmentünk egy közeli parkba és ott megkérdezte hogy lennék-e a barátnője.Én meg mondtam neki hogy igen ő meg nem akarta elhinni.-teljes átéléssel meséltem.-Azt mondta idézem:Áhh ezt nem hiszem el az a lány akit szeretek igent mondott.Azt mondta szeret.-szinte majd kiugrottam a boldogságtól.
-Jaj de cuki.-somolygott Chels.-És te erre mit mondtál??
-Azt hogy én is szeretem.-vigyorogtam.
-Áhh a barátnőmnek pasija van.-vigyorogva kiabálta.
-És veled miújság?.-kérdeztem rá.
-Hát.......Összejöttünk Joeval.
-Áhh.-ugrottam a nyakába szinte 2 éve erre várt.
Chelsel szinte végig beszéltük az egész délután olyan fél 6 körül ment el.Én meg elindultam készülődni nem tudván hogy mit hoz az este...............