http://tulabaratsagonmaskepp.blogspot.com/
Ezt a blogot Alyshonnal csinálom remélem tetszeni fog:D:D:D
2011. március 11., péntek
2011. március 5., szombat
15.Fejezet
Anna nagyon szorongott.De azt is tudta,hogy beszélnie kell,nem hallgathat többet.
-Tudod Justin az igazság,hogy beteg vagyok.-kezdett bele a lány,és próbált valamiféle érzelmet is leolvasni közben Justin arcáról,de az rezzenéstelen maradt.-gyerekkorom óta vagyis így születtem.-folytatta és közben leült az ágy sarkába,de oly módon ,hogy mindvégig Justin szemébe tudjon nézni.
-Mi az a betegség?.-kérdezte Justin de közben nagyon rosszul érezte magát mert nem mondhatta el Annanak hogy mindenről tud.
Mit gondolt volna róla a lány ha elmondta volna neki hogy az unokatestvérének adta ki magát a kezelőorvosánál,és hogy Chelstől tud mindent.Justin úgy gondolta ez jobb ha titokban marad.
-Epilepsziám van Justin.-válaszolta Anna.-de hála istennek mára a sok gyógyszer hatására már szinte nincs is rohamom,így teljes életet élhetek.
-Miért nem mondtad el nekem?.-nézett kérdőn Justin Annara de rögtön folytatta.-oh persze akkor most már értem annak a kretén Tylernek a megjegyzését,de Anna neki elmondtad?.
-Dehogy mondtam Justin.-vágta rá rögtön a lány.-azt se tudom ki az a Tyler és honnan tudja.
-Ezt bízd rám hamarosan ki fogom deríteni,de addig is.-Justin felállt és leült Anna mellé,megfogta a kezét és mélyen a szemébe nézett.Anna nem vágyott másra csak arra hogy Justin minél előbb csókolja meg.De ezt szinte még végig sem gondolta mikor Justin finoman megcsókolta.Majd újra és megint.Kettőjük számára megszűnt létezni a világ.Forró és heves csókolózásba forrtak össze.Ahogy Justin csókolta Annát végig simogatta a haját,a hátát.Megpróbált magán uralkodni,mert legszívesebben itt és most rögtön magáévá szerette volna tenni a lányt,de tudta hogy nem lehet,ő Anna akit nagyon szeret és félt hogy ezzel elvesztené.Egyszer csak kopogásra lettek figyelmesek.
-Igen.-szólt Justin kit látszólag megzavar a kopogás.
-Anna lassan indulnunk kéne.-szólt Catlin.
-Oké egy pillanat és megyek anya.-felelte Anna kábultan.
Nagyon szerette volna ha még nem ér véget ez a sok finom csók. Búcsúzóul Justin hosszasan megcsókolta.
-Holnap felhívlak és ha lesz kedved valahova elmehetünk lógni.-mosolygott Justin Annara.Anna nagyon szerette ezt a mosolyt mindig ezt tartotta Justin sexi mosolyának.
-Rendben.-felelte a lány.Justin lekísérte a bejáratig a vendégeket,majd udvariasan elbúcsúzott.Hazafelé Anna csak Justin csókjára tudott gondolni,de édesanya mindig közbevágott.
-Kislányom beszélgettünk Pattievel és mondta hogy tudja milyen jóképű a fia és hogy szinte csak úgy ragadnak rá a lányok Tudom Anna neked is tetszik de remélem nem gondolsz semmi komolyra,hiszen még olyan fiatalok vagytok.
-Mond anya miért kell neked mindent elrontanod?.-vágott szavába Anna.
-De miért kicsim,én csak azt szeretném,nehogy kihasználjon, hisz olyan kis naiv vagy drágám.-mondta Catlin.kissé szarkasztikusan.
-Anya,hogy mondhatsz ilyet?Én naiv?Látszik mennyire ismered a lányodat.-csattant fel Anna.Mégis hogy gondolhat róla ilyeneket a saját anyja.Kifelé nézett és a sírással küszködött.
-Rendben kislányom,én csak jót akarok neked.-mondta Catlin.Valójában mindig nagyon óvta a kislányát,mindentől,és mindenkitől.Amikor hazaértek Anna rögtön lefeküdt és már nem küszködött könnyeivel álomba sírta magát.......
-Tudod Justin az igazság,hogy beteg vagyok.-kezdett bele a lány,és próbált valamiféle érzelmet is leolvasni közben Justin arcáról,de az rezzenéstelen maradt.-gyerekkorom óta vagyis így születtem.-folytatta és közben leült az ágy sarkába,de oly módon ,hogy mindvégig Justin szemébe tudjon nézni.
-Mi az a betegség?.-kérdezte Justin de közben nagyon rosszul érezte magát mert nem mondhatta el Annanak hogy mindenről tud.
Mit gondolt volna róla a lány ha elmondta volna neki hogy az unokatestvérének adta ki magát a kezelőorvosánál,és hogy Chelstől tud mindent.Justin úgy gondolta ez jobb ha titokban marad.
-Epilepsziám van Justin.-válaszolta Anna.-de hála istennek mára a sok gyógyszer hatására már szinte nincs is rohamom,így teljes életet élhetek.
-Miért nem mondtad el nekem?.-nézett kérdőn Justin Annara de rögtön folytatta.-oh persze akkor most már értem annak a kretén Tylernek a megjegyzését,de Anna neki elmondtad?.
-Dehogy mondtam Justin.-vágta rá rögtön a lány.-azt se tudom ki az a Tyler és honnan tudja.
-Ezt bízd rám hamarosan ki fogom deríteni,de addig is.-Justin felállt és leült Anna mellé,megfogta a kezét és mélyen a szemébe nézett.Anna nem vágyott másra csak arra hogy Justin minél előbb csókolja meg.De ezt szinte még végig sem gondolta mikor Justin finoman megcsókolta.Majd újra és megint.Kettőjük számára megszűnt létezni a világ.Forró és heves csókolózásba forrtak össze.Ahogy Justin csókolta Annát végig simogatta a haját,a hátát.Megpróbált magán uralkodni,mert legszívesebben itt és most rögtön magáévá szerette volna tenni a lányt,de tudta hogy nem lehet,ő Anna akit nagyon szeret és félt hogy ezzel elvesztené.Egyszer csak kopogásra lettek figyelmesek.
-Igen.-szólt Justin kit látszólag megzavar a kopogás.
-Anna lassan indulnunk kéne.-szólt Catlin.
-Oké egy pillanat és megyek anya.-felelte Anna kábultan.
Nagyon szerette volna ha még nem ér véget ez a sok finom csók. Búcsúzóul Justin hosszasan megcsókolta.
-Holnap felhívlak és ha lesz kedved valahova elmehetünk lógni.-mosolygott Justin Annara.Anna nagyon szerette ezt a mosolyt mindig ezt tartotta Justin sexi mosolyának.
-Rendben.-felelte a lány.Justin lekísérte a bejáratig a vendégeket,majd udvariasan elbúcsúzott.Hazafelé Anna csak Justin csókjára tudott gondolni,de édesanya mindig közbevágott.
-Kislányom beszélgettünk Pattievel és mondta hogy tudja milyen jóképű a fia és hogy szinte csak úgy ragadnak rá a lányok Tudom Anna neked is tetszik de remélem nem gondolsz semmi komolyra,hiszen még olyan fiatalok vagytok.
-Mond anya miért kell neked mindent elrontanod?.-vágott szavába Anna.
-De miért kicsim,én csak azt szeretném,nehogy kihasználjon, hisz olyan kis naiv vagy drágám.-mondta Catlin.kissé szarkasztikusan.
-Anya,hogy mondhatsz ilyet?Én naiv?Látszik mennyire ismered a lányodat.-csattant fel Anna.Mégis hogy gondolhat róla ilyeneket a saját anyja.Kifelé nézett és a sírással küszködött.
-Rendben kislányom,én csak jót akarok neked.-mondta Catlin.Valójában mindig nagyon óvta a kislányát,mindentől,és mindenkitől.Amikor hazaértek Anna rögtön lefeküdt és már nem küszködött könnyeivel álomba sírta magát.......
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)